Nem borítja víz, nem is sós, mégis van egy tengere a Balatonnak. A Káli-medence leglátványosabb természeti kincse, a Kőtenger egész évben tökéletes kirándulási célpont.
A Balaton északi partján, a tótól húsz perc autózásra, Szentbékkálla határában terül el a hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdős terület, ami a Balaton-felvidék geológiai kincse.
Az ingyenesem látogatható kirándulóhely az Országos Kék-túra útvonalon található, kerékpárral is könnyen megközelíthető. Kényelmesebb túrázók autóval is megközelíthetik, több ingyenes parkolóhely is van a közelében.
A szentbékkállai Fő útról balra kanyarodva a Kálvária után egy földúton 500 méter múlva az út jobb oldalán lesz parkoló. Innét néhány lépésre már látjuk a nagy sziklatömböket. Akár kisgyerekekkel is mehettek, nem túl nehéz terep, biztosan élvezni fogják a kövek közti bújócskázást.
Jó tanács, hogy túracipőben menjünk, mert a terep és a csúszós kövek sem magas sarkúban, sem papucsban nem járható be kényelmesen. Legyen nálatok folyadék, akár piknikezni is tudok a kövek között.
Néhány sziklakőre fel is mászhattok, legyetek óvatosak, helyenként meredekebb és tükörsima szakaszok is várnak rátok. Korlátok, kapaszkodók nincsenek, csak saját felelősségre menjetek fel a sziklákra.
Azt tudtad, hogy ezekből az óriás kövekből készítették a környék malmainak kerekeit, sőt, házépítésekre is bőven vittek el a sziklákból?
A legismertebb sziklaformáció a Kelemen-kő, melynek legfelső, nagyjából 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta levő kőtömbre. Néhány ember könnyen kibillentheti az egyensúlyából, ezért Ingókőnek nevezik.
Ha ügyesen rugóznak a rajta állók, tényleg mozog ez a ház méretű hatalmas kő. Olyan, mint egy mérleghinta. Természetesen mi is felmásztunk a tetejére, és kipróbáltuk, mennyire billeg. Izgalmas érzés volt megmozdítani egy több tonnás követ a magasban.
Ez a hatalmas kő a sziklamászóknak is a kedvence, nem a mérete miatt, a formája jelent kihívást, van, aki szabad fogással felkapaszkodik rajta.
A Kőtengert kanyargó ösvényeken járhatjuk körbe, a Theodóra-Kékkút Tanösvény tájékoztató táblái segítenek eligazodni a kövek múltjában.
A felszínükön kialakult mélyedések madáritatókként szolgálnak a környék apró szárnyasainak.
A homokkő sziklák évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tenger homokjából képződtek. Az üledék lerakódása után több millió évvel a homok és kavicsrétegeket egy részét a talajvízből származó kovás oldatok járták át. A szemcsék közt kicsapódva rendkívül kemény kőzetté ragasztották azt össze.
Amit nem érintett a kovás oldat, azt kötőanyag hiányában nem tartotta össze semmi, így a szél és a víz eróziójának köszönhetően megsemmisültek. A kemény kőzetek pedig, mint megdermedt szobrok, a felszínre emelkedve kibillentek, egymásra dőltek, így hozták létre ezeket a különleges alakzatokat.
Séta közben ne szemeteljetek, és ne hangoskodjatok, ha kutyával érkeztek, a négylábút pórázon vezessétek!
A mendemonda úgy tartja, hogy a szentbékkállai sziklatengernek különleges rezgése van, és ha megérintjük őket, mi is kaphatunk a föld jóságos energiájából.
A közeli Salföldön és Kővágóörsön kisebb kövekből álló kőtengert is találtok. Salföld határában több foltban találhatók ősi kövek, ha túl nagy a fű, akkor keresni kell a földből épphogy kibukkanó sziklákat
Fedezzétek fel a mindszentkállai fagyizót és közeli Gasztrofalut, Köveskált is, ha erre jártok, itt éttermek, borászatok és szállások is várnak rátok!