Messziről csalogatja a túrázókat a lapos tetejű Csobánc hegy és várrom, gyertek velünk, eláruljuk, milyen izgalmas a hegy története és megmászása! Bár kissé meredek ösvények várnak rátok, az egész család számára felejthetetlen lesz a kirándulás!
Csobánc meghódítása ma sem egyszerű, kaptatós túraút vezet a hegytetőre, de a kilátás meseszép, megéri kissé elfáradni. A túra kényelmes tempóban 2-3 óra alatt teljesíthető, de érdemes több időt rászánni a hegyre és a hegytetőre.
Az erődítmény a tatárjárás után épült a 376 méter magas 260 x 190-es átmérőjű lapos hegyfennsíkon.
Természetesen gyerekekkel, kutyával is teljesíthető túráról van szó, de ne strandpapucsban induljatok el. Főleg a lefelé vezető úton van nagy haszna a bokát is fogó túracipőnek, bakancsnak. Réteges öltözet, fejfedő, naptej is legyen nálatok, ha naplemente túrára indultok, a zseblámpát se felejtsétek el.
A hátizsákotokban legyen elegendő víz, a hegyen nincs büfé, saját elemózsiából tudtok piknikezni a hegytetőn. Ne hagyjatok semmit fent a hegyen, az üres zacskókat, palackokat majd lent dobjátok el!
Azt tudtad, hogy a középkorban ágyukat húztak fel a hegy oldalán? A hegytetőn levő hepe-hupát azért alakították ki, hogy megnehezítsék az ágyúval érkező ellenség mozgását.
Mennyivel könnyebb csak egy hátizsákkal elindulni felfelé.
A hegytetőre és a várromhoz legegyszerűbben a Gyulakeszi határában levő ingyenes parkolóból a Z jelzést követve juthatunk fel, ide akár bicajjal is érkezhettek.
Fent a hegytetőn a történelmi kövek között megáll az idő, a lemenő nap utolsó fényei felejthetetlen látványt adnak. A túra lefelé ugyanolyan izgalmas, mint fel, óvatosan ereszkedjünk, mert a kavicsos lejtős részeken könnyen megcsúszhatunk.
Mi Árvai Gáborral egy esti túra során fedeztük fel a hegyet, aki a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesülettel közösen egész évben vezet túrákat a régióban. Induláskor madárcsicsergés és a már lemenő nap varázslatos fényei fogadtak bennünket, a madárhangok közül kitűnt a gyurgyalagok hangja, ők köszöntötték a közel 40 túrázót.
A hegyre vezető úton az ősi Csobánc falu helyén állhatunk meg, mely fontos kereskedelmi központként működött. A hegyi utakon kanyargó kirándulóútról bepillanthattunk egy-egy pincébe, szőlősorok és erdők között jutottunk el egy fákkal benőtt, romos épülethez.
Ez a templomrom Csobáncszög plébánia temploma volt, 1250 előtt épült, ma már romos, fákkal benőtt az épület, nem lehet bemenni.
Innét a várba egy hatalmas Z kanyaron át vezet az ösvény, ez az út stratégiailag nagyon fontos volt.
Egy hatalmas sziklafalat látunk magunk előtt, ez a szénaeregető. A XIX-XX. században a környékbeli települések lakói feljártak a hegyre kaszálni, azt akkor még hatalmas füves terület borította. A hegytetőn lekaszált szénát nem lehordták az állataiknak, hanem leeregették a sziklafalon.
A következő kanyarban padokon tudtunk pihenni, páratlan a kilátás, a 112 négyzetkilométernyi Tapolcai- medence tárult a szemünk elé. Ráláttunk a cukorsüveg formájú Gulács-csoport és a Badacsony-csoport hegyeire, a déli parton Fonyód, észak felé pedig a Somló, a Ság-hegy és Sümeg látható.
Innét már nincs messze a hegytető és a várrom, de azt egy meredek, hosszú ösvényen tudtuk megközelíteni, ez a túra legnehezebb része.
A vár leghíresebb kapitánya Gyulaffy László a leírások szerint goromba, hirtelen haragú ember volt. 1525-ben itt, a várban született. Már fiatalon kitűnt a katonáskodásban bebarangolta az országot és kitűnt az erejével.
1554. novemberében zajlott a vár első ostroma. Gyulaffyék összeszedték a várban található szalmát és ruhát, ezekből ember figurákat alakítottak ki, és ráültették őket a vár falára, hogy elijesszék az ellenséget. Bár a heves ostrom nagy károkat okozott a várban, azt földsánccal és gerendákkal kellett megerősíteni, de nem sikerült elfoglalni.
A következő évben jött a második ostrom, majd 1559–ben a harmadik. Egyik támadás sem sikerült a töröknek, a vár csak néhány hétre került török kézre, 1684-ben, amikor a török had Bécs ellen vonult.
Gyulaffy László magas rangú törökök elfogásával nagy összegű váltságdíjakhoz jutott. Másik bevételi forrása a vásári rajtaütés volt. Ha megtudta, hogy valahol vásárt rendeztek, katonáival rajtaütöttek az árusokon, kifosztották őket, és kótyavetyéket rendeztek.
Mivel nagyon szerette a hegy levét, előfordult, hogy a rajtaütés utáni ünnepségről épp csak el tudott menekülni. 400 katonáját vágták le a törökök Lovas falunál egy ilyen dorbézolás során, ő maga alig tudott Tihany várába bejutni. Akkor fogadta meg, hogy a csatákban többé nem iszik.
1707-ben az Erdélyből a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló császári haderő parancsnoka Rabutin császári tábornok azt hallotta, hogy a gyulakesziek kincseket rejtettek el a várban. Kreuz ezredes vezetésével elhatározták, hogy megtámadják a várat, de a mintegy ezerfős osztag sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen.
A várban Szász Márton kuruc vice hadnagynak csak harminc gyalogos puskás hajdúja és 3 ágyúja volt, néhány bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget. Ahogy Egernél, itt is harcoltak a várban bennrekedt nők is. Forró vízzel borították le a létrán felkapaszkodó osztrákokat, a legenda szerint azt kiabálva, hogy most megtudjátok, milyen forró a csobánci csók.
Alaposan ellátták őket, a labancok nem foglalták el a várat, 400 katonájuk vesztette életét.
A szatmári egyezmény után az osztrákok megbosszulták az 1707-es vereséget, amikor 1708-ban visszaszerezték a várat, felrobbantották és dühükben mindent elpusztítottak.
A hegy egész évben ingyenese látogatható, néha siklóernyősöket is látni, ahogy a hátukon cipelik felfelé a felszerelésüket, majd könnyedén leugorva lebegnek Csobánc hegye körül.
A túra után kóstoljátok meg a híres gyulakeszi velős pirítóst. A településen magánszálláshelyek közül tudtok választani, a közeli Tapolcán és Badacsonyban több hotel is várja a pihenni vágyókat.
Ha vezetett túrán szeretnél részt venni, a Badacsonyi Tourinform iroda ajánlataiból válogathatsz.